Az intelligencia az értelem szinonimájaként használt, kettős jelentésréteggel rendelkező tudományos fogalmi absztraktum.
Első jelentésrétegében egy adott személy intelligenciáját értjük alatta, vagyis az értelmességben való részesedésnek egy bizonyos fokára hivatott utalni. Az értelmesség mindig előfeltételezi egy alaptudás kijelölését, amihez viszonyítva meghatározható, hogy valaki ezen alaptudáshoz képest hol helyezkedik el, azaz mennyire intelligens (kevesebbet és/vagy rosszabbul illetve többet és/vagy jobban tud). Egy személy intelligenciája tehát nem más, mint az egyén értelmességi szintje egy előre kijelölt alaptudáshoz viszonyítva.
A fogalom második jelentésrétegében az ember intelligenciáját értjük alatta. Ebben az értelemben az intelligencia az emberi fajra jellemző, szerkezetileg összetett képesség, aminek különböző kutatások (pl. faktoranalitikus vizsgálatok) által feltárható alkomponensei vannak.
A fenti két jelentésrétegből következően az intelligenciavizsgálat is két különböző jelentésréteggel rendelkezik. Első jelentésében az egyedi ember értelmességének különböző feladatokkal való mérését jelenti, míg második jelentésében az intelligencia alkomponenseinek tudományos feltárására, rendszerezésére utal.
Az intelligencia speciális definíciói
Az intelligencia az elme elemző és megkülönböztető képessége.
Mindenféle intelligencia – együtt – az élőlény, így az emberi minőség mértéke.
Az intelligencia az a képességünk, hogy “nem-teljesen meghatározott” célok elérése érdekében is tudunk döntéseket hozni. Intelligenciánk fokmérője az, hogy döntésünk mennyire volt “jó” — azaz végrehajtása után milyen pontosan sikerült elérnünk célunkat — és mennyire volt gyors. (Klasszikus példa: mozaik-kirakós játékban (puzzle) a következő elem helyének megtalálása.) Intelligenciánktól függ, hogy a hétköznapi életben nemvárt helyzetekben (balesetben, kritikus (például felvételt eldöntő) kérdés feltevésekor stb.) milyen jól és milyen gyorsan reagálunk.
Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága.
Az intelligencia az a képesség, amit az intelligenciatesztek mérnek.
Az intelligencia vizsgálata
Az intelligenciát tesztekkel mérik. A teszteket úgy kalibrálják, hogy az átlag 100 IQ pont körül legyen, és az emberek közel 68%-ának 85-115 IQ pontot mérjen. A tesztek szerint az intelligencia eloszlása normális eloszlással közelíthető, ahol a várható érték 100 IQ, a szórás 15 IQ.
Részletes intelligenciateszttel tesztelhető az iskolaérettség, és kimutathatók egyes neurológiai és pszichiátriai kórképek, például az autizmus, vagy egyes tanulási zavarok. De használnak intelligenciateszteket a pályaalkalmassági vizsgálatokban, és a munkahelyi kiválasztásban is. Vitatott, hogy ezzel tényleg a megfelelő embereket választják-e ki.
Az első intelligenciatesztet a XX. század elején Binet készítette gyerekek számára. A teszt alapján különbséget tett a testi és a mentális életkor között: két egyidős gyerek közül annak nagyobb az intelligenciája, akinek nagyobb a mentális életkora. Gyerekeknél az IQ így számítható: IQ = (mentális kor / életkor) x 100 [%]. Mivel a felnőttekre ez már nem igaz, ezért sokáig csak gyerekeknél tudták mérni az intelligenciát.
Ha valaki belekerül egy másik kultúrába, akkor az idegen környezet kevésbé tekinti intelligensnek, mint amilyen valójában. Miután alkalmazkodott, és beilleszkedett az új környezetbe, újra intelligensebbnek ítélik. A huszadik században sokáig nem értették ezt a jelenséget, és például az Amerikai Egyesült Államokban szinte értelmi fogyatékosnak tekintették a nem angolszász környezetből érkező bevándorlókat. Ezért erősen korlátozták például a Közép-Európából érkezők számát.
Magyar intelligenciatesztek
Magyarországon több tesztet is használnak az intelligencia mérésére. Az egyik leggyakoribb a MAWI (Magyar Wechsler Intelligencia teszt), és gyermekek számára készült változata, a MAWGYI. Ez a teszt tíz részfeladatot tartalmaz:
- Összehasonlítás: Két fogalomról meg kell állapítani, hogy milyen közös kategóriába sorolhatók be
- Műveltség: Általános ismeretek
- Élethelyzetek megértése: Pl. “Mit kell tenni, ha megvágod magad?”
- Számterjedelem: Egyjegyű számok memorizálásának képessége
- Aritmetika: Számolás
- Mozaik próba: Mintás kockákból kirakott egyszerű ábra lemásolása, kirakása ugyanilyen kockákból
- Kép kiegészítése: Hiányzó képrészlet felismerése
- Képek sorba rendezése: Egy összefüggő történet megalkotása a képekből
- Tárgy összeillesztése: Kirakószerűen összerakni egy tárgyat
- Rejtjelezés: Számhoz tartozó adott kód minél gyorsabb beírása
Kultúrafüggetlen tesztek
Vannak tesztek, amikből minden kulturális tényezőt kiküszöböltek. Ezek a kultúrafüggetlen tesztek. Nem használják a nyelvet; az ábrák alapján kell kitalálni, hogy mi a feladat, és mi a megoldás. Ilyenek például a Raven-mátrixok. Vitatott, hogy ezek a tesztek valóban kultúrafüggetlenek-e. Ugyanis azoknál, akik nem jártak iskolába, sokkal alacsonyabb intelligenciát mérnek, mint amennyit ezek a személyek az életben tanúsítanak; ugyanakkor az autisták jobban teljesítenek ezekben, mint a saját kultúrájuk számára készített tesztekben. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kultúrafüggetlenség miatt ezek a tesztek túlságosan elszakadtak a való élettől.
Fajtái
Az intelligencia összetett képesség. Többféle intelligencia létezik, amik részletes tesztekkel ki is mutathatók.
- Nyelvi intelligencia
- Vizuális-térbeli intelligencia
- Logikai-matematikai intelligencia
- Mozgási intelligencia
- Zenei intelligencia
- Interperszonális intelligencia
- Metakognitív intelligencia
Emellett divat lett a különféle intelligenciák értelmezése. Így beszélnek például érzelmi, szexuális, pénzügyi, vagy vezetői intelligenciáról is, bár ezek legtöbbje nem tudományosan megalapozott.
Érzelmi intelligencia
Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Beletartozik az önuralom képessége éppúgy, mint a beleérzőképesség. Az általános intelligenciatípusok közül az interperszonális intelligenciához áll a legközelebb. A tagok érzelmi intelligenciája minden közösségben meghatározza a közösség felépítését. Az érzelmi intelligencia csak a belső tényezőknek megfelelően fejleszthető.
Ezt a kifejezést elsőként John D. Mayer és Peter Salovey alkalmazta 1990-ben. Ők az érzelmi információk értelmezésére, és a velük érvelés képességét tekintették. Daniel Goleman (1995) szerint a munkahelyi eredményességet sokkal inkább az érzelmi intelligencia határozza meg, mint az értelmi.
Az érzelmi intelligencia nem szerepel az IQ kiszámítását célzó tesztekben. Mérésére az érzelmi intelligenciahányados, az EQ szolgál.
